Tíz év után új jubileumi évkönyvet jelentetett meg az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). 

A 343 oldalas kötet 127 szervezet történetét és jelenlegi helyzetét mutatja be.

A könyv készítése során végzett kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az ipartestületek történetének számos dokumentuma ma még helyi irattárakban, régi dossziékban vagy magángyűjteményekben található. „Amit nem őrzünk meg, azt később már digitalizálni sem lehet” – hangzott el a kötet szeptember 17-i bemutatóján.

Az IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2026 a szövetség korábbi, 2010-es és 2015-ös jubileumi kiadványainak történeti alapjaira épül. A legutóbbi kötet 2016-ban jelent meg, így az új évkönyv tíz év elteltével folytatja az ipartestületi múlt dokumentálását. A szerkesztés egyik alapelve az volt, hogy ne reklámkiadvány készüljön: a középpontba maguk a szervezetek, történetük, működésük és jelenlegi helyzetük kerültek.
A kötet összeállításakor a korábbi évkönyvek anyaga mellett digitalizált sajtóforrásokat, könyvtári és audiovizuális gyűjteményeket is felhasználtak. Az Arcanum, a Hungaricana és az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisaiban végzett kutatás során több évtizeddel, esetenként közel egy évszázaddal korábbi újsághírek vezettek újabb adatokhoz. A Nemzeti Audiovizuális Archívumban egykori közgyűlések, rendezvények, interjúk és nyilatkozatok felvételei is fennmaradtak.
A digitális kutatás ugyanakkor megmutatta annak határait is. Számos régi jegyzőkönyv, meghívó, fénykép, újságkivágás és más dokumentum továbbra sincs jelen az interneten; ezek egy része ipartestületi irattárakban vagy személyes gyűjteményekben maradhatott fenn. A kötet szerkesztője szerint ezért különösen fontos azoknak a helyi dokumentumoknak a megőrzése, amelyekből akár már csak egyetlen példány létezik.
A szerkesztéshez helyszíni dokumentáció is társult. Ahol erre lehetőség nyílt, az ipartestületi székházakról saját fényképek készültek. A homlokzatok, régi feliratok, emléktáblák és az épületek mai állapota ugyanis önmagukban is történeti információt hordozhatnak. Azokról a székházakról, amelyeket nem sikerült személyesen felkeresni, hozzáférhető források alapján ceruzarajzok készültek.

A könyv szerkesztése közben az is láthatóvá vált, milyen gyorsan változik maga a dokumentált szervezeti világ: egyes ipartestületek helyzete módosult, volt, ahol a megszűnés előkészítése került napirendre, máshol időközben értékesítették a székházat. Ez vetette fel egy digitális ipartestületi tudástár létrehozásának gondolatát, amely a mindenkori aktuális adatok mellett a korábbi állapotokat és a változások történetét is megőrizhetné.
A javaslat szerint a tudástár forrásalapú, szakmailag hitelesített és visszakövethető rendszerként működhetne, amelynek építésében maguk az ipartestületek is részt vehetnének dokumentumokkal, fényképekkel és új adatokkal. Ha egy szervezet neve, vezetése, címe vagy helyzete megváltozik, az új információ nem írná felül a korábbit; ha pedig egy ipartestület megszűnik, működésének története továbbra is kutatható maradna.
„Ami egyszer a történet részévé vált, többé ne váljon láthatatlanná” – fogalmazza meg a könyvbemutató zárógondolata a kezdeményezés lényegét.

Az IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2026 kiadója a FIRMA Közhasznú Nonprofit Kft., a kiadásért Németh László, az IPOSZ elnöke felel, a kötet szerkesztője Juhász Melinda. A könyvet az Europrinting Kft. nyomtatta. Az ötszáz példányban megjelent, budapesti kiadású kötetből a kötelespéldány-szolgáltatás keretében hat példány az Országos Széchényi Könyvtárba, egy példány pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba került, így a kiadvány közgyűjteményben is hozzáférhető és kutatható marad.

– Juhász Melinda –